Bradányi Iván: Kék rapszódia

A zenei világ a híres amerikai zeneszerző, George Gershwin (1898-1937) születésének századik évfordulóját ünnepli 1998-ban. A fiatalon elhunyt művész sikerének titkát sokszor és sokan próbálták már megfejteni, ám az igazi választ csak a kései utókor adhatja majd meg. Sokan kétségbe vonták tehetségét, azt állítva, hogy populáris zenét ír, míg mások egekig magasztalták, az amerikai zenei életben újat, forradalmit hozó, a ritmust a harmóniával ötvöző melódiái miatt. ; Ki volt hát ez a férfi, akinek orosz származású apja, a szegény zsidó szabócska, Moise Greenstein (ebből lett később Gershovitz, majd Gershvin) szerencsét próbálni ment Amerikába. Brooklynban, annak is a gettósodott Harlem negyedében telepedett le, ott születtek gyerekei, akik közül a legtehetségesebb George volt. Maxie Rosenweig, a híres hegedűművész indította el pályáján a hatéves fiút, akinek később Párizsban a Quartier Latin negyed lett otthona, majd Amerikába visszatérve olyan barátokat tudhatott maga mellett, mint Fred Astaire és Judy Garland, eközben természetesnek vette, hogy az amerikai közönség a kor zenéjének koronázatlan királyaként tisztelte. A századforduló amerikai nagyvárosainak zenéje döntő hatással volt markáns zenei stílusának kialakulására. Őt ismerte el a „szakma” a jazz első jelentős képviselőjének, Porgy és Bess (1935) című „négeroperája” az amerikai operatörténelem fontos állomása volt. Zenekari művei közül, a Kék Rapszódia (1924) és az Egy amerikai Párizsban (1925) világhírűvé tették szerzőjük nevét. Bradányi Iván életrajzi kötete szerint Gershwin rejtőzködő ember volt, aki – bár kezdettől fogva tisztában volt átlagon felüli képességeivel – mintegy „álarcként viselte” saját hírnevét, s magánéletét is csupán a zeneszerzés „zongorakíséretének” tekintette, hiszen világában mindössze két szín dominált, a fekete és a fehér: a zongora billentyűi. Fiatalon, harmincnyolc éves korában gyógyíthatatlan agydaganat – amely először kezének bénulását okozta – végzett vele. Számos musical és dal őrzi emlékét, amelyeknek címe és szövege a kötet végi, időrendi sorrendbe szedett jegyzékben megtalálható. A fekete-fehér fotókkal kiegészített könyv – a zeneszerző regényes életrajzára kíváncsi olvasóknak ajánlható.