1917 ​novemberében járunk. Immáron két és fél éve dühöng a világháború. Ez a háború nem hasonlított a korábbi fegyveres konfliktusokra: merev frontvonalak mögül néztek farkasszemet a szembenálló felek, kik alig minimális stratégiai előnyökért is döbbenetes áldozatokkal fizettek. A csatamezőt szögesdrótból vont akadályok, aknazárak, műszaki akadályok, nap-nap után szaporodó lövészárkok szabdalták fel, amelyek ellehetetlenítették a gyalogság és a lovasság hatékony alkalmazását. A támadásra parancsolt rohamcsapatokat áthatolhatatlan géppuskatűz állította meg, a lovasság mint fegyvernem nemkülönben értékét vesztette a jól kiépített védelmi vonalakkal szemben: megesett, hogy néhány kilométernyi sártenger elhódítása is százezer katona életébe került. Ezt a háborút hagyományos fegyverekkel megnyerni nem lehetett: új, a kézifegyverek tüzével szemben ellenálló, az árkok és a műszaki akadályok leküzdésére képes, nagy tűzerővel bíró haditechnikai eszközökre volt szükség. Egy olyan fegyverre, amely képes stratégiai előnyökhöz juttatni birtokosait, és amely képes eldönteni az évek óta húzódó, elképesztő véráldozatokkal járó, kilátástalanná vált harcok menetét.

**********