A múlt nem mögöttünk van, hanem a lábunk alatt. Szembenézni vele, megérteni hajdan volt döntéseink titkát, becsületbeli kérdés. A H. N. Adventista Egyház nem egy nagy egyházalapító újat akaró nekibuzdulásából született, ezért indulása nem köthető' egy személyhez, hanem egy ébredési mozgalom gyümölcse. Ez a mozgalom nem új hitelveket fogalmazott meg, hanem a rég elfelejtettet hozta újra napvilágra. Rajki Zoltán doktori disszertációja ez a könyv, amely ennek a kis protestáns közösségnek a legújabb kori magyarországi történetét teszi nagyító alá, és értékeli kritikai módon. Nem hallgatja el a kudarcait sem. Legendákat oszlató, hihetetlenül széles körű forrásmunkára épülő könyv ez, amely kendőzetlenül teszi mérlegre a valóságot. Szerzője jól tudja, hogy a történelmet igazán csak önkritikusan szabad művelni, de mindig megértő szeretettel. Amikor először olvastam a kéziratot, Dosztojevszkij egyik érdekes gondolata járt az eszemben. „Még az is nehezünkre esik, hogy emberek, igazi hús-vér emberek legyünk, restelljük ezt, szégyennek tartjuk, és azon iparkodunk, hogy holmi nem létező, általános emberek legyünk. Nemsokára már kitaláljuk, hogy valami eszmétől születtünk." A valóságot megragadni, ez a mi dolgunk. Ideje mát hogy az álomból felserkenjünk. Ez a könyv is ébresztget

**********